3 éve találtam rá sok-sok keresgélés után egy olyan hip-hop tanfolyamra, ahova ennyi idősen is lehet menni – sokáig töltekeztem abból az érzésből, hogy 40 fölött meg tudom tanulni ezeket a koreográfiákat, úgy, hogy korábban soha nem táncoltam.

Aztán jött a kertészkedés, ami olyan tevékenység számomra, amiben igazán ki tudok kapcsolni. Nem érdekel, hogy hány óra, milyen feladatom van még. Imádom, amikor kibukkan valami a földből, és azt is, amikor végül fogyasztható termés lesz belőle.

Fontos, hogy legyenek olyan hobbik, tevékenységek az életünkben, ami igazán feltölt, amiben fel tudunk oldódni, és aminek akár nincs is más haszna azon kívül, hogy jó. Mert bár imádjuk a gyerekeinket, és a velük való együttlét is tud tölteni minket, ha nincs más, abban könnyen kiéghetünk.

Persze kis gyerek mellett nagy kihívás lehet megszervezni, egyáltalán kitalálni, hogy mit is csináljunk. Vagy azt érezhetjük, hogy annyira kimerültek vagyunk, hogy biztosan nincs energiánk semmibe belekezdeni. Aztán jöhet a bűntudat: a gyerekemmel kéne lennem, ahelyett, hogy itt szórakozom. Pedig valójában őérte is teszünk, amikor magunkkal is törődünk. Hozzá is jobban tudunk kapcsolódni, ha a saját szükségleteinket nem szorítjuk háttérbe teljesen. Ha nehéz, ez is egy jó téma lehet a Páros meghallgatáshoz. 😉